Az Előre történetének néhány fontosabb személyisége

Az elődökről dióhéjban

Ravasz Pál, elnök

Nyolc éven, át, 1968 és 1976 között irányította a Békéscsabai Sport Club, majd az Előre Spartacus Sport Club működését. Az ő irányítása alatt nyerte meg a futballcsapat az NB II-es bajnokságot és jutott a legmagasabb osztályba.

Piller Sándor edző

Mezőberényben kezdett el futballozni, majd egyetemi évei után a Békéscsabai Dózsa, illetve az Építők-Előre SK játékosa lett. Amikor a csapat kiesett az NB II-ből, felkérték az utánpótlás csapat edzőjének. 1967-ben, miközben a TF edzői szakára járt, kinevezték az NB II-es felnőtt együttesének szakmai irányítását.

Zahorán György középpályás

Az emlékezetes bajnoki győzelem idején a csapat kapitánya volt. 1959-ben, 12 éves korában kezdett el futballozni a Békéscsabai VTSK-ban, majd az Előréhez igazolt. Katonakorában a Honvéd Szalvai csapatában kergette a bőrt. A jó szervezőként is nyilvántartott futballista játszott még a szintén csabai TASK-ban is. 1992 és 1997 között az Előre technikai vezetője volt.

Kvasz János hátvéd

Kvasz János hátvéd

14 éves koráig szülőfalujában, Nagybánhegyesen focizott, majd budapesti középiskolásként az Újpesi Dózsa korosztályos csapataiban játszott hat éven át. 1966-ban kerül Békéscsabára, ahol ugyancsak tagja a bajnokcsapatnak. Egy kellemetlen talpsérülés miatt kénytelen búcsút inteni az NB I-nek, illetve a futballnak: a legfelsőbb osztályban mindössze egy alkalommal szerepelhetett. A futball befejezése után a vendéglátóiparban dolgozik.

Száraz Lajos balszélső

A Békéscsabai VTSK-ban kezdett, majd a fővárosban megfordult az MTK, a Honvéd, a Spartacus és a fővárosi Előre csapataiban. 1966-os békéscsabai leigazolása előtt játszott még az Ózdi Kohászban és a Borsodi Bányászban. 1972-ben sérülése miatt visszavonult a focitól.

Tóth Márton kapus

Futballista karrierje Mezőtúron indul, majd Bánkútra kerül. Ezt követően a Debreceni Vasas, a Hódmezővásárhely, az Előre és a Komló focistája, végül ismét visszakerül Békéscsabára, s egészen 1978 őrzi a hálót. Összesen 37 NB I-es mérkőzés van mögötte, 1974-ben a Népsport a legjobb kapusnak választja.

Dobó János jobbszélső

A békéscsabai VTSK-ban kezd, majd 1967-ig az Építők-Előre futballistája. Két éves szegedi kitérő után ismét Békéscsabára kerül, ahol 1976-ig játszik, több alkalommal az NB I-ben is. Pályafutását a TASK-nál folytatja, majd Medgyesbodzás és Gerla következett.

Láza János középhátvéd, beállós

Láza János középhátvéd, beállós

1957-ben, 11 évesen lesz igazolt focista a Békéscsabai Agyagiparban, majd 16 évesen az Építőknél folytatja. Katonakorában hat bajnoki mérkőzést játszik a Honvédben Bozsik Cucu irányítása alatt. 1968 és 1981 között az Előre futballistája, 177 NB I-es mérkőzésen játszik, ebből több alkalommal viselheti a csapatkapitányi karszalagot. Az előre után Gyulán focizik. Visszavonulása után a csabai Hűtőháznál, tanult szakmájában helyezkedik el.

Schneider István, a “bal oldali mindenes”

Pályafutását Csanádapácán kezdi, majd az NB III-as Békéscsabai VTSK következik. Három éves kecskeméti kitérő után az Előre következik, ahol egészen 1976-ig játszik. Ezt követően két évig a Békéscsabai TASK-ban kergeti a bőrt visszavonulásáig. A sporthoz nem marad hűtlen, hiszen különböző tisztségeket vállal az Előre, illetve a Jamina vezetőségeiben.

Királyvári Károly

Királyvári Károly

Szülőfaluja, Bakonycsernye csapata után a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa, majd katonakorában a Honvéd Kilián SE-ben folytatja pályafutását. Leszerelése után Szolnokról Békéscsabára kerül, ahol 273 első osztályú mérkőzésen lép pályára 1986-ig. Ezt követően a finn Mikkeli következik, ám egy szerencsétlen sérülés miatt lőttek a nemzetközi karriernek. Felépülése után a Jaminában, illetve a Békés csapatában játszik. Az időközben a TF-et elvégző Királyvári 1990-ben ott bábáskodik az Előre FC megalapításában, sőt egy évig irányítja is a klubot. Részt vállal a viharsarki női kézilabdasport irányításában, majd ismét a futball világában folytatja, a Békés és a Vésztő edzője lesz.

Németh Lajos csatár

Németh Lajos csatár

18 évesen kezd el futballozni, első csapata a megyei első osztályban szereplő Gyomai TK. Már az első évben megyei gólkirály lesz. Hamar felfigyel rá a Honvéd Szalvai SE, így bevonultatják katonának. Pályafutását a Budapesti Honvéd csapatában folytatja, s innen kerül az Előréhez. Itt 1978-ig játszik, nyolcvan első osztályú mérkőzésen lép pályára. Ezt követően a játékvezetést választja, ennek egyik csúcspontja, hogy az 1986-os mexikói vb-n a Skócia-Dánia meccsen fújhatja a sípot.

Dávid Imre középpályás

Gyulán kezdi pályafutását, ahol az egyik legtehetségesebb futballistaként tartják nyilván. 19 évesen már az első osztályú Szegedben kergeti a bőrt, ahol négy bajnokságot játszik végig. Az Előre csapatába akkor kerül, amikor a csabaiak kivívják az első osztályba jutást, Dávid Imre itt 15-ször léphet pályára. A következő szezonban visszatér Gyulára, ahol játékosként, majd edzőként folytatja pályafutását, igaz, eközben rövid időre az Előre ifjúsági és junior csapatát is trenírozza.